Tony Ballantine:

Recursion

Clive Barker:

Abarat

Peter S. Beagle:

Az utolsó egyszarvú

Ray Bradbury:

Az öröm masinériái

Brom:

The Plucker

Italo Calvino:

A kettészelt őrgróf

Orson Scott Card:

Az Alvin Maker-ciklus

Jonathan Carroll:

The Land of Laughs

Voice of our Shadow

Bones of the Moon

Susanna Clarke:

Jonathan Strange & Mr. Norrell

Don DeLillo:

White Noise (Fehér zaj)

Stephen R. Donaldson:

A Thomas Covenant-saga

Mordant’s Need

Gap

Greg Egan:

Distress

Diaspora

Steven Erikson:

Gardens of the Moon

Gregory Frost:

Fitcher's Brides

Mark Frost:

The List of Seven

Alan Dean Foster:

Journeys of the Catechist

Neil Gaiman:

Amerikai istenek

Stardust

Coraline

Anansi Boys

Fragile Things

Marc D. Giller:

Hammerjack

Lisa Goldstein:

Dark Cities Underground

Mark Haddon:

The Curious Incident of the Dog in the Night-Time

Laurell K. Hamilton:

Anita Blake, vámpírvadász

Joanne Harris:

Jigs & Reels

Keith Hartman:

The Gumshoe, the Witch
and the Virtual Corpse

Gumshoe Gorilla

Mark Helprin:

Téli mese

Robin Hobb:

Liveship Traders

Robert Holdstock:

Mythago Wood

Lavondyss

Kazuo Ishiguro:

Never Let Me Go

Guy Gavriel Kay:

The Fionavar Tapestry

The Last Light of the Sun

Ysabel

Elizabeth Kostova:

The Historian

Jonathan Lethem:

Amnesia Moon

Szergej Lukjanyenko:

Éjszakai Őrség

Nappali Őrség

George R R Martin:

Sandkings (novella)

A Game of Thrones

A Clash of Kings / A Storm of Swords / A Feast for Crows

China Miéville:

King Rat

Perdido Street Station

The Scar

The Iron Council

Looking for Jake

UnLunDun

David Mitchell:

Cloud Atlas

Black Swan Green

Christopher Moore:

Biff evangéliuma

Ördögöd van!

A leghülyébb angyal

Richard Morgan:

Altered Carbon

Market Forces

William Morris

regényei

Murakami Haruki:

Kafka on the Shore

Audrey Niffenegger:

Az időutazó felesége

Chuck Palahniuk:

Choke

Lullaby

Mervyn Peake:

A Gormenghast-trilógia

Arturo Pérez-Reverte:

El maestro de esgrima

La Tabla des Flandes

El Club Dumas

La Piel del Tambor

La Carta Esférica

Tim Powers:

Fault Lines
A Halászkirály-ciklus

Declare

On Stranger Tides

Terry Pratchett:

Death's Domain (A Discworld Mapp)

Guards! Guards!

The Dark Side of the Sun

David Sedaris:

The Santaland Diaries

Dan Simmons:

Hyperion

The Fall of Hyperion

Endymion / The Rise
of Endymion

Ilium

Káli dala

Tad Williams:

Memory, Sorrow, and Thorn

Otherland / Másvilág

Robert Charles Wilson:

Spin

Carlos Ruiz Zafón:

La Sombra del Viento

Keith Hartman:
GUMSHOE GORILLA


Keith Hartmann újra lecsap! Íme egy ötletekkel teli, meglepő történetvezetésű sci-fi/cyberfantasy, mely a The Gumshoe, the Witch, and the Virtual Corpse c. szorit folytatja, de függetlenül is kiválóan élvezhető. Sajnos azonban nem durran akkorát, mint a sorozat (?) nyitódarabja.

A terep ugyanaz, 2025 Atlantája, egy teljesen bedrótozott, valamint szubkultúrák és felekezetek által mélyen megosztott metropolisz, ahol külön városrészekben laknak a mormonok, baptisták, boszorkányhitűek, melegek és még sok egyéb csoport. A Gumshoe... végén egy interkulturális polgárháború kitörése fenyegetett, most viszont ennél jóval egyszerűbb a feladat. A szereplők részben ismerősek az előzményből: egy kétfős magándetektív-iroda viszontagságait követjük végig. Az egyik leggyakoribb narrátor az idősebb nyomozó, Drew Parker, egy tapasztalt meleg exzsaru, aki némi sámáni hatalommal is rendelkezik (bár ezt makacsul tagadja), szerelmi élete pedig meglehetősen zűrös. Egy kedves ismerőse melegprostituáltként belekeveredik egy olyan ügybe, amelynek valami köze van egy vámpírszex-klubhoz és a KGB privatizált utódszervezeteihez. Ennek felderítése során Parker szert tesz Észak-Amerika legrandább cicakölykére és belefut egy ennél is komplikáltabb ügybe, amit már fiatalabb nyomozó-partnerével, Jennifer Gray-jel közösen próbál megoldani. A detektívhölgy ezoterikus módszereket is alkalmazó boszorkány, aki mágikus úton próbálja helyretenni hasonlóan zűrös párkapcsolatait. A részben a szellemvilágból kapott megbízás a detektívek összes energiáját igénybe veszi, ami nem csoda, hiszen a középpontjában öt darab, genetikailag egyforma mozisztár áll, akiket Tom Cruise hullájából klónoztak. Noha csak az egyikükkel van gond, megkülönböztetésük nyilvánvaló nehézségekbe ütközik. Édesanyjuk — ha lehet így hívni a személyt, aki mesterséges méheket bérelt nekik — szintén nem egyszerű figura, ráadásul felmerülnek valóban váratlan problémák is: mi köze mindehhez a csiroki indián törzs és a baptista hírügynökség közötti ellentéthez, és miért hord be egy félmeztelen tomahawkos harcos női ruhákat Parker lakására? Feltűnik egy titokzatos, bohócnak öltözött harcművész-mester és egy ballonkabátos, puhakalapos gorilla, akit ugyan csak Parker lát, de így is hasznos információkkal szolgál.

A sztori tehát változatos és érdekes, de nem olyan grandiózus és bonyolult, mint az első rész. Sajnos az elkövetőt és az indítékot is ki tudtam találni az utolsó oldalak előtt, úgyhogy a leleplezés öröme elmaradt. Ebben a könyvben is állandóan váltakozik a nézőpont, nyolc-tíz főszereplő elbeszéléséből ismerjük meg a történetet, és a „jók” ill. „gonoszok” egyaránt megjelennek narrátorként, noha inkább a két detektív nézőpontja dominál. A nyelvi kreativitás is elismerésre méltó, bár előfordulnak ismétlődő poénok, a világ pedig másodszorra, minden eredetisége és változatossága ellenére, nem annyira lehengerlő. Azért a hasonlatok igencsak ütnek és a szereplők szövegei is elég erősek; apró példa:

— Igen, ő egy kicsit tartózkodó.
— Tartózkodó? Drew, az a nő egy android! — Elkezdte utánozni Lindát. — Kettes egység, előrenyomul Delta felderítő zónáig. Hármas egység, elfogó műveletet hajt végre a célponton a négyes bárszéken. Négyes...
— Pedáns, na.
— Hhh! Te vagy pedáns. Vince is pedáns. Linda... valami iparági szabvány. Kerestél már rajta fedelet? Láttad már vérezni? Kettő az egyhez fogadok, hogy motorolaj folyik belőle.

Összegzés: hibáitól függetlenül nagyon kellemes darab, bár érződik rajta a folytatások örök átka: a szerző nem tudott ugyanakkorát hajítani, mint elsőre. De így is könnyedén veszi az akadályokat, pihenéshez erősen ajánlott.

gixer