Az endlessen már esett szó neten formálódó, verziószámokkal jelölt fantasyről, most következzen egy netes rádiójátékból született science-fiction könyv. Rorimack fertőzésekről, kék háromszögekről, és arról, hogy megfelelő tempó mellett nem döccenünk meg a logikai bukkanókon sem.
•
Tetszett az alapötlet, de túl romantikusnak találtad A burkot? Úgy érzed, az Alien-sorozat jól indult, de három rész bőven elég volt belőle? Szereted a testrablós történeteket? Scott Sigler könyve neked való.
Scott Sigler azzal szerzett magának hírnevet, hogy regényeit fejezetenként, ingyenes podcastepizódonként sugározza szét szerte a világban: mielőtt megjelent volna első könyve, már milliós hallgatótábora volt. Az Infected egy ilyen befejezett egyszemélyes internetes rádiójáték eredménye – voltaképpen az első kézzelfogható kötet. A rádiós előélet és az átgyúrt szöveg jót tett a regénynek: az eredmény több száz oldalnyi feszes, fegyelmezett próza.
Sigler nem újítja meg a scifit – jól bejáratott ötletekhez fordul. Az Androméda törzset keresztezi az első Alien-filmmel, és az egészet felpörgeti huszonegyedik századi sebességre.
Az amerikai nemzetbiztonsági szolgálat különös gyilkosságsorozatra lesz figyelmes: látszólag teljesen átlagos emberek egyik napról a másikra legyilkolják családjukat, majd titokzatos háromszögeket emlegetve végeznek magukkal. Murray Longworth és kis csapata, Margaret Montoya epidemiológussal teljes titoktartásban dolgozik. Nem tudják, terroristákkal vagy új biológiai fegyverrel van-e dolguk, egyetlen céljuk élve elkapni legalább egy elkövetőt (áldozatot?), vagy ha ez nem is sikerül, legalább odaérni, mielőtt a test végleg felemésztené önmagát.
Mindenközben Perry Dawsey is küzdelemre készül: a volt amerikai futballista testében ugyanis valamik növekednek. Márpedig Dawsey nem az a típus, aki csendben hagyná, hogy valakik megkaparintsák a testét – elhatározza, hogy küzdeni fog.
Sigler ügyesen adagolja az izgalmakat, sehol egy üresjárat, az alapjáraton is rohanó események egyre gyorsulnak, míg átpörgetjük a párszáz oldalt. A sebesség persze sok apróbb furcsaságon átránt – például miért van az, hogy az alapos, mikroszkopikus szintű biológiai adatmentés során (miközben megpróbálnak értékelhető információt nyerni az emberfeletti gyorsasággal komposztálódó testekből) mintha sohasem hallottak volna a folyékony nitrogénről?
Ám szerencsére hamar magunk mögött hagyjuk a realisztikus ábrázolás csapdájába belefutó kórbonctant, és már nem csak Perry Dawsey-ért izgulhatunk: a Kék Háromszögek rejtélye az egész emberiséget fenyegeti…
A Fertőzés angolul már olcsó, puha kötésű kiadásban is kapható (arra vigyázzunk, hogy egyes kiadásokban zavaróan apró a betű). Sajnos az ingyenes PDF lekerült a Random House oldaláról, de annak sem kell elkeserednie, aki ingyen szeretné megismerni Sigler művét. A hangoskönyv-változat (vagyis az összes eddigi podcastepizód letölthető a Podiobooks oldaláról – egészen pontosan itt található.
Linkajánló: kedvcsinálónak a könyv trailere.
15 comments
Dohi says:
jan 9, 2009
epp a minap tudtam meg, hogy iden az ulpius kiadja a konyvet magyarul. a szinopszis alapjan nem tunt erdekesnek, es ti sem gyoztetek meg teljesen, de lehet, hogy megfelelo aron (hopp, az ulpius mar ki is esett
) beruhazok ra valamikor.
brainoiz says:
jan 9, 2009
Dohi: kösz az infót, ezt nem is tudtuk.
Beka says:
jan 9, 2009
Dohi:
Láttam én már Perdidót 400 ft-ért (nem antikvár), úgyhogy csak ki kell várni a “megfelelő árat”, akár Ulpius, akár nem.
Rorimack says:
jan 9, 2009
Dohi: Ez érdekes lesz. Akkor már lényegében az összes “szemes-borítós” könyv megjelent itthon, amit mostanában adtak ki.
Az Ulpius-könyvek gyorsan árazódnak lefele, négy-hatszáz forintot tuti megér.
brainoiz says:
jan 9, 2009
ez már elég off, de a legtöbb kiadó ugyanúgy elérte a 2500-3000 forint körüli árakat, mint az ulpius, sajnos, a cikkben említett Burok az agavétől 3500 forint körül van, ha jól látom a webáruházakban, ami szintén nem kevés, az Európa King-kötetei 3000 körül mennek, de akárhol nézek körül, 2500-nél indulnak a viszonylag vékony könyvek.
Dohi says:
jan 9, 2009
jaja, a bebukott sf sorozatuk koteteit mar igen olcson hajitjak az ember utan. most ugyanerre varok a horror es hasonlo cuccaiknal
uj (vagyis szamomra ismeretlen) szerzo muveire nem szeretek sokat kolteni.
brainoiz: a burok hardcover, a kingek meg sokszaz oldalasak, es par szazassal 3k alatt vannak. ugyan nem a hossza miatt lesz jo vagy rossz egy konyv, de megse mindegy, hogy 180, vagy 700 oldalt kapok ugyanannyiert.
Wuck says:
jan 11, 2009
Valaki meg tudja magyarázni nekem mért kerül az USA-ban egy könyv majd fele annyiba mint itt? Jó, jó több az olvasó, de a keresetek is mások.
Vicomte says:
jan 12, 2009
cca. 40* (a világ más részein élő, angolul olvasókkal együtt min. 50-60*) annyi potencionális olvasó.
A nagyobb példányszám alacsonyabbá teszi az egységre jutó fix kiadói ráfordítások, és arányosan némileg kisebbek a nyomtatási költségek is stb.
Azt, hogy a terjesztői százalékok hogyan alakulnak nem tudom, de lehet, hogy még az is alacsonyabb, mint hazánkban.
A kultúra iránti kereslet pedig a növekvő jövedelemmel inkább a mennyiség, mint az ár irányában rugalmas.
(Bár magasabb jövedelem mellett nő az igényesebb – hardback, illusztrált stb. – kötetek iránti igény is, ami megfigyelhető Magyarországon is.)
Wuck says:
jan 12, 2009
OK. És akkor 92-ben miért került itthon fele annyiba egy könyv mint kint?
diane says:
jan 13, 2009
Wuck:
Ez elég összetett kérdés, csak néhány a legkézenfekvőbbek közül:
- a kiadó “elfelejtett” jogdíjat fizetni a könyv után, rendes fordítók helyett az ismerősök egyetemista gyereke fordította bagóért, szerkesztő és korrektor nem volt, így az előállítási költségek minimális tételként jelentkeztek az árban
- szerelemből adták ki, tehát nem érdekelte őket, hogy egyáltalán nullára kijönnek-e a végén
- még nem esett le mindenkinek, hogy ez már nem egy államilag támogatott/finanszírozott műgazdaság, a példányszámok és az árak (fordító, szerkesztő, tördelő, nyomda) pedig még a régi rendszer szerint, nem pedig a piaci logika szerint alakultak
- a terjesztői jutalék (az a százalék, amit a könyv árából a könyvesboltok levesznek maguknak) még nem érte el a jelenlegi átlag 50%-os szintet
Összességében ha a rendszerváltás után közvetlenül olcsó volt a könyv, az azért lehetett, mert a kiadók még félig-meddig a régi rendszerben léteztek, és nem fogták fel teljesen, mit is jelent számukra a profitorientált gazdaságra való áttérés.
tapsi says:
jan 14, 2009
“ugyan nem a hossza miatt lesz jo vagy rossz egy konyv, de megse mindegy, hogy 180, vagy 700 oldalt kapok ugyanannyiert.”
Nem tudom, engem ez a hozzáállás mindig is enyhe értetlenséggel töltött el… egy jó 180 oldalas könyv pont ugyanakkora élmény, mint egy jó 700 oldalas, nem? Akkor nekem spec. megér ugyanannyit… Külsőségekben pedig hajlandó vagyok némileg többet fizetni egy olyan könyvért, ami nem fog szétesni a kezemben az első olvasás végére, nem olyan durva papírra nyomtatták, hogy lehorzsolja az ujjamat, stb. Egyébként nekem is az a tapasztalatom, hogy az Ulpius nem drágább a többinél, viszont több akciót ki lehet fogni a könyveikre (kár, hogy olyan ritkán adnak ki bármit, ami érdekel).
Még inkább off: amerikai felmérések szerint tavaly először megint növekedni kezdett az olvasás népszerűsége
http://www.nytimes.com/2009/01/12/books/12reading.html?_r=1&ref=education
Dohi says:
jan 14, 2009
nem egeszen, mert a 700 oldalas elmeny tovabb tart
az ulpiustol nekem csak par sf van meg, de nem igazan jo oket kezbevenni. meg rosszabbak az uj galaktikas konyvek. az agave cuccai meg tul szelesek, raadasul nem is mindig sikerul tartosra gyartani oket (mikor milyen papirt hasznalnak, lejon a boritot vedo foliaszeru akarmi, etc.). tekintve, hogy mennyibe kerulnek, ezek eleg elszomorito dolgok.
mohicane says:
jan 24, 2009
Mivel foglalkozik az “epidermológus”? Az epidermisszel?
Járvány esetében én inkább az epidemiológushoz fordulnék.
brainoiz says:
jan 25, 2009
mohicane: jogos, ez egészen eddig szépen megbújt. javítva.
Damoqles says:
aug 4, 2011
Nini, ez közben meg is jelent nagy sunyiban: http://www.ulpiushaz.hu/newsite/frissmegjelenesek/43-friss-megjelenesek/969-scott-sigler-jarvany.html
Meg fogom venni a közeljövőben.